Még a COVID-pandémia idején is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halált, így a rizikófaktorok korai felismerése, valamint a megfelelő kezelésük alapvető jelentőségű a kockázat csökkentésében. A legtöbb, nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegeknek egyidejű, hosszú távú koleszterin- és vérnyomáscsökkentésre van szüksége, amely nagyon szoros adherenciát igényel a betegektől. Ehhez ...

Egy tünetmentes egyén vizsgálatakor az első és legfontosabb lépés az illető teljes kardiovaszkuláris kockázatának megítélése. Ez segít dönteni adott esetben a lipid-, illetve vérnyomáscsökkentő kezelés indikációjáról és intenzitásáról. Az európai populációban használatos SCORE-kockázatbecslés segíthet az abszolút kockázat mellett a relatív kockázat felmérésében, főleg fiatalabb, de halmozott ...

Az ACE-gátlók első képviselője, a captopril 1977-es megjelenése óta ez a gyógyszercsoport soha nem látott sikertörténetet írt a kardiovaszkuláris terápiában. Hatékonyságuk nemcsak vérnyomáscsökkentőként, hanem a szívelégtelenség, a posztinfaktusos állapot, a diabéteszes nephropathia kezelésében bizonyosodott be, sőt egyes képviselőik a primer prevencióban is bizonyítékokkal rendelkeznek. Nem véletlen ez a ...

A ß-blokkolók a legtöbbet használt gyógyszerek közé tartoznak a kardiovaszkuláris farmakoterápiában. A 90-es évek közepén a ß-blokkolók elsőként választandó vérnyomáscsökkentők voltak az esszenciális hipertónia kezelésében. Később – az újabb szerek megjelenésével – bővült az első vonalbeli kezelésként alkalmazható gyógyszerek sora. Az elmúlt évek nagy hipertóniavizsgálatai, amelyek a konvencionális ...